Hogyan dolgozok...
Pszichológusi munkámban rogersi személyközpontú elvek szerint dolgozok. Ebben a szemléletben a pszichológus legfontosabb munkaeszköze a kliens-tanácsadó közti kapcsolat. Ilyen terápiás helyzetben nincs szükség külön technikákra, fogásokra, mert maga a kapcsolat az, ami gyógyít.
Amellett, hogy ezen kapcsolat megteremtésén és fenntartásán dolgozom, igyekszem hozzásegíteni klienseimet, hogy önmagukhoz is tudjanak kapcsolódni, mert az a változás egyik fontos előmozdítója.
Mi az a személyközpontú szemlélet?
A személyközpontú terápiás módszer egy pszichológiai irányzat, amely Carl Rogers (1902-1987) amerikai pszichológus és pszichoterapeuta nevéhez fűződik.
Alap-hipotézise az, hogy minden egyes emberben önmaga megértésének és a pozitív irányú változásnak hatalmas tartalékai rejlenek. A segítő kapcsolat és a pszichoterápia feladata az, hogy egy személyes kapcsolat által ezeknek a tartalékoknak a mozgósítását segítse. A személyközpontú segítő kapcsolatnak három fő jellemzője van:
Empátiás megértés
- Vagyis a segítő a kliens világát igyekszik megérteni, úgy, ahogy a kliens azt átéli.
Feltétel nélküli elfogadás
- Azaz a segítő nem valamilyen általa elképzelt ideál felé próbálja vezetni a klienst, hanem elfogadja őt olyannak, amilyen.
Kongruencia
- Azaz a segítő nem egy szerepet vállal fel, hanem egész lényével, személyesen van jelen a kapcsolatban.
